'Mire való a többi részecske?' és 'Túl a Standard Modelleken'

Sorozatunk eddigi előadásaiban számba vettük a legfontosabb, az Univerzumban gyakran előforduló, annak tulajdonságait és fejlődését nagyban megszabó elemi részecskéket, tulajdonságaikat, szerepüket. De ezzel az ismert elemi részecskéknek csak igen kis hányadát említettük. Hol a többi részecske? Milyenek a tulajdonságaik, miben térnek el a megemlített részecskéktől? Miért nem kerültek szóba a korábbi előadásokon, miért nem játszottak szerepet az Univerzum történetében? Egyáltalán: mire valók? E kérdések mellett illik arra is kitérnünk, hogy a részecskefizikai Standard Modellen túl kacsintgató új elméletek további elemi részecskék garmadájának létezését tételezik fel. Hát ezek meg hol bújkáltak eddig? Lehet, hogy az ő létezésüket figyelembe véve előlről kell kezdenünk, újra kell írnunk a Világegyetem már ismertnek vélt történetét? A kozmológia Standard Modelljének alapja az einsteini általános relativitáselmélet, a részecskefizika Standard Modellje pedig a kvantumelméletre, közelebbről a kvantum-mezőelméletre épül. Gyümölcsöző együttműködésük és látványos sikereik nem feledtetik az a szomorú tényt, hogy az alapjukul szolgáló két hatalmas és csodálatosan szép fizikai elmélet sem fizikai, sem matematikai köszönő viszonyban sincs egymással. Pedig fontos lenne: vannak a téridőnek olyan szögletei, zugai (pl a fekete lyukak belseje vagy a Nagy Bumm közvetlen környezete), ahol a kvantumos és gravitációs effektusok egyformán fontos szerepet játszanak. Az elméletek kívánatos egyesítése, a "kvantumgravitáció" nevű új tudományág kifejlesztése a hallgatóságban ülő fiatalok generációjának feladata - borítékolható, hogy a 2052-es fizikai Nobel-díjat a kvantumgravitáció elméletét megalkotó tudósoknak ítélik majd oda. Sorozatunk záró előadásában az eddigi próbálkozásokat és (szerény) eredményeket tekintjük át. Egy ilyen átfogó elmélet természetesen újraírja majd a kozmológiát, és megváltoztatja a Világegyetemről alkotott általános képünket.