The Bridge of Budapest: Reconnecting Over Donuts and Memories

Fluent Fiction - Hungarian - Un podcast de FluentFiction.org

Catégories:

Fluent Fiction - Hungarian: The Bridge of Budapest: Reconnecting Over Donuts and Memories Find the full episode transcript, vocabulary words, and more:fluentfiction.org/the-bridge-of-budapest-reconnecting-over-donuts-and-memories Story Transcript:Hu: Budapesten, a Dunakorzó vibráló szívverésében, János és Eszter, két régi barát végre újra találkozott.En: In Budapest, in the vibrant heartbeat of the Danube Promenade, János and Eszter, two old friends, finally met again.Hu: A Erzsébet-híd árnyékában, egy fa alatti kőpadon ültek és a folyó lassú csobogására hangolódva próbálták bepótolni a sok évnyi titok és történet hallgatását.En: Under the shadow of the Elizabeth Bridge, they sat on a stone bench under a tree, trying to catch up on years of secrets and untold stories as they tuned into the slow murmurs of the river.Hu: János, a komoly üzletember, orange-zöld nyakkendővel és szigorúan vasalt öltönyben, kínosan próbált hódolni a szabadúszó-szellemű Eszternek.En: János, the serious businessman, with an orange-green tie and a strictly ironed suit, awkwardly tried to appeal to the free-spirited Eszter.Hu: Eszter, aki mindig is szabadon szárnyalt, gyönyörű szabadjára bocsátott hajával és laza, kényelmes ruhában, derült égből villámcsapásként jelent meg János életében.En: Eszter, who always soared freely, with her beautifully let loose hair and casual comfortable clothes, appeared in János' life like a lightning bolt from a clear sky.Hu: Szemüket a szív meglehetősen zavaró csillámával nézte egymást, és amikor szemet szúrta a formálisan és fölöslegesen, János, az örökké jól nevelt férj, megszólalt.En: Their eyes met with the somewhat unsettling sparkle of the heart, and when János noticed the formality and unnecessary formality, the perpetually well-mannered husband spoke up.Hu: "Ön nagyon jól néz ki, Eszter.En: "You look very good, Eszter."Hu: " Egy pillanatra a csend betöltötte a teret, a Duna hullámai pedig megszűntek zúgni a furcsaságtól.En: For a moment, silence filled the space, and the waves of the Danube ceased to murmur with the awkwardness.Hu: Eszter meglepetten nézett Jánosra, aztán hangosan felnevetett.En: Eszter looked at János in surprise, then burst out laughing loudly.Hu: A nevetése ringatózó volt, és nyilvánvalóan hozta a korábbi nyugalmat.En: Her laughter was melodic, bringing back the previous calmness unmistakably.Hu: "Ön?En: "You?Hu: János, mióta „ön”-özünk?En: János, since when did we start 'you-ing' each other?Hu: Iskolában voltunk együtt, nem?En: We were in school together, right?Hu: Sütöttél nekem kolbászos szendvicset, amikor az osztálykiránduláson mindenki elhagyta a szendvicseit.En: You once made me a sausage sandwich when everyone left their sandwiches behind on the class trip.Hu: Ha már „ön”-özünk, adj nekem egy fánkot, kérem szépen!En: Since we are 'you-ing' each other, please give me a donut!"Hu: " - mondta mosolyogva, miközben visszahúzta mosolygó arcát kacagás közben.En: she said with a smile, pulling back her smiling face amidst laughter.Hu: János vörösödő arccal nézett vissza rá, majd ő is nevetni kezdett.En: János looked back at her with a reddening face, then started laughing too.Hu: "Igen, nevetséges, igaz?En: "Yes, ridiculous, isn't it?"Hu: " - mondta és feltartva a dobozt, ahol egy teljes csomó fánk örvendezett.En: he said, holding up the box where a bunch of donuts awaited.Hu: A fánkok, a mosoly, a nevetés mind hozták magukkal azt a kölcsönös örömöt és tudatot, hogy János és...

Visit the podcast's native language site