#16 - Szüntelen szünetben
Az első, amit tehetek, hogy őszintén megköszönöm a türelmet a részetekről. Köszönöm, mert egy darabig még biztosan élni is fogok vele. Elszállt a nyár, s én hálás szívvel gondolok rá, mert valóban kívül-belül ragyogóan telt. Ám az ősz sem a tétlenkedésről szólt, de ahhoz, hogy némi megértést kaphassak Tőletek, illik egy kis beszámolót adnom Nektek arról, mit végeztünk, miben vagyunk nyakig, és milyen magaslatok várnak még ránk...